Tomás
Avatar Tomás
Szerkesztő
2011. 09. 14. 14:47

 
Fórumtevékenység: 3 téma és 563 hozzászólás
Jelenleg listázva: témák→ Hozzászólások listázása
Charles Ives (1874-1954)   2015. 07. 28. 17:39   Zeneszerzők
Charles Ives egyike a kevés modern zeneszerzőnek, akit mindig nagy évezettel hallgatok, ha nem is ismerem túl sok művét.

Két - közismert - művével lopta be magát a szívembe: a "Central Park in the Dark" és főleg az "The Unanswered Questian" címűekkel. Ez utóbbi különösen közel áll misztikumhoz és transzcendenciához vonzódó lelkületemhez.

Ezen kívül még ismerem négy számozott szimfóniáját, amelyek közül különösen a Második tetszik nagyon.

Remélem hogy köztetek akad még Ives-rajongó, aki tud nekem tippeket adni, hogy mely művekkel folytassam Ives művészetének felfedezését!

És általában: mit gondoltok ennek a kissé öntörvényű zeneszerzőnek az alkotásairól?
Mit nem hallgattok, és miért?   2015. 01. 14. 08:02   Általános eszmecsere
Tudod, hogy engem csak akkor érdekel ismeretlen zeneszerző, ha az legalább huszadik századi.

1) Az "ismeretlen" elég szujektív fogalom. Hogy te kinek a zenéjét nem ismered, az csak rajtad áll.
2) Volt idő, hogy J.S. Bach, Vivaldi, sőt Schubert is "ismeretlen" zeneszerzők voltak.
Heinrich Ignaz Franz Biber von Bibern...   2015. 01. 09. 18:22   Zeneszerzők
Heinrich Biber sajnos ma Magyarországon még mindig egy ismeretlen zeneszerző, sokan a legjobb esetben is csak úgy gondolnak rá, mint egy "előásott kismesterre". Nagyobbat nem is tévedhetnének.

Biber, Lullyvel, Charpentiervel, Stradellával, Corellivel, Purcellel és Buxtehudéval együtt a "nagybarokk" (Hochbarock, ca. 1650-1700) legjelentősebb zeneszerzője, ráadásul az, akinek a hatása a bécsi klasszikus mesterekre (legfőképp persze a két osztrákra: Haydnra és Mozartra) világosan kimutatható.
Zenei nagysága művei ismeretében megkérdőjelezhetetlen, sajátos, népzenei eszközöket is felvonultató stílusa és dallamvilága, kontrapunktikus tudása, kimeríthetetlen fantáziája és zenei humora világosan számot ad zsenijéről.
Hindemith csak kicsit túlzott, amikor Bibert a Monteverdi és Bach közötti időszak legnagyobb zsenijének nevezte.

Hogy a Biber-téren még járatlan zenekedvelők dolgát megkönnyítsem, íme egy kis "starter-csomag", úgymond mit érdemes mindenképp megismerni az életműből (mindet ofkorsz, de kezdjük szerényebben):

1. Rózsafüzér-szonáták
Ez a 16 kamaraszonáta (15 hegedűre és continuóra, 1 szólóhegedűre - ez utóbbi egyébként a legkorábbi fennmaradt darab ebben a műfajban) egészen sajátos státuszt foglal el mára a barokkhegedűsök körében, csak Bach szólóhegedűdarabjaihoz hasonlíthatót. Alig-alig akad olyan barokkhegedűs, aki meg ne próbálkozott volna koncerten előadni, vagy hanglemezre rögzíteni interpretációját. A mű számtalan érdekességet tartogat: egyrészt ott a különös viszony a szonáták és a rózsafüzér 15 misztériuma között, másrészt a döbbenetes technikai és zeneszerzői bravúr, hogy minden szonáta más scordaturában (a hegedű elhangolásával) szólal meg (ezek közül jópár olyan extrém ötlet, hogy még a huszadik századi kísérletezések során sem vetemedtek hasonlókra) - és nem utolsósorban, csodaszép a zene.

Én alábbi két fevételt ajánlom, amik véleményem szerint páratlanok (Gunar Letzbor & Ars Antiqua Austria / Andrew Manze & Richard Egarr):

www.jpc.de/image/w220/front/0/3760195733813.jpg
www.jpc.de/image/w220/front/0/0093046732127.jpg




2. Missa Salisburgensis
Ez az 52 szólamra írt mise az egyik legmonumentálisabb a barokk misemegzenésítések közül. Csak kb. 30 éve, hogy sikerült hitelt érdemlően Bibernek tulajdonítani a szerzőségét (név nélkül maradt ugyanis ránk). Stílusa azonban egyértelműen Biberé, és minél jobban beleássuk magunkat Biber zenei stílusába, annál egyértelműbbé válik: nem írhatta más, csak ő.
A hatalmas előadóapparátus mindazonáltal nem csupán lenyűgöző hangorkánt teremt - a mű tele van egészen finom megoldásokkal, és számtalan meglepetéssel. Egészében véve mégis olyan mint egy hatalmas mennyezetfreskó, melyen a mennyei karok örvénylő ujjongása közepette megnyílik a menny.

Itt a következőket ajánlom (McCreesh / Balestracci):

www.jpc.de/image/w220/front/0/0028945761121.jpg
www.jpc.de/image/w220/front/0/4019272601927.jpg


3. 8 hegedűszonáta, 1681
Míg az előbbi két művet csak az utókor fedezte fel, ez a nyomtatott gyűjtemény már a maga korában is nagy sikert aratott. A maga korában minden hegedűsre hatott - így hamar szinte minden hegedűs számára kötelezővé vált, mint tananyag. Sokkal később, még Quantz is ezeken a műveken tanulja meg a hegedülés magasiskoláját.
Ezek a szonáták (hegedűre és continuóra) nagyobb léptékűek, mint a "Rózsafüzérszonáták", és bár hangvételük kevésbé elmélyült, zeneileg igencsak kiérlelt kompoziciókról van szó.

Elsősorban itt is Letzbort és Manzét ajánlom:

www.jpc.de/image/w220/front/0/7619990102453.jpg
www.jpc.de/image/w220/front/0/0794881986026.jpg


Kezdetnek legyen ennyi... majd folytatjuk!

*cat*