kbz
Avatar kbz
Szerkesztő
2011. 09. 13. 19:25

 
Fórumtevékenység: 19 téma és 1942 hozzászólás
Jelenleg listázva: témák→ Hozzászólások listázása
Kardtávolság   2016. 07. 10. 11:58   Hontalan

Egy igazságos világban Hochreither neve, mint elsőrangú zeneszerzőé, közismert lenne...

Minő szerencse, hogy van köztünk egy Igaz Próféta, aki tudja, hogy milyen lenne egy "igazságos világ", és abban kit tekintenének elsőrangú zeneszerzőnek...
Kiadók, lemezek, letöltések   2016. 07. 09. 06:11   Hangfelvételek
Utóbbi időben többször volt az a benyomásom egyes felvételek esetében, hogy a CD-sáv jobban (differenciáltabban, transzparensebben) szól, mint az SACD...

Az SACD azt hiszem dinamikai leképezésben sokszínűbb, de transzparenciában úgy veszem észre általában gyengébb, mint a CD-keverés. Márpedig ha választanom kell, nekem a transzparencia fontosabb.

Hozzá kell tennem, hogy csak a sztereó-SACD-keveréseket tudom hallgatni (a Marantz SACD-lejátszója elvből csak sztereó; de 5.1-es erősítőm sincs, sőt a zenehallgató helységem sem alkalmas 5.1-re). Így a surround-sávról nem tudok érdemben nyilatkozni.
Képzőművészet   2016. 03. 20. 17:19   Egyéb művészet és kultúra
A festészettel, szobrászattal, építészettel kapcsolatos beírások fóruma.
Karl Amadeus Hartmann (1905-1963)   2015. 01. 07. 20:35   Zeneszerzők
Beköszöntő

Karl Amadeus Hartmann (1905-1963) nem tartozik a gyakran játszott szerzők közé (és akkor még finoman fogalmaztam). Éppen ezért tisztában vagyok vele, hogy ennek a témának nem sok folytatása lesz, nem fognak dőlni a hozzászólások. Annak, hogy mégis megnyitottam egy önálló fejezetet, az az egyszerű oka, hogy már a nemrégiben beszerzett, Hartmann összes szimfóniája doboz (ld. Legújabb lemezeink #573) első lemezének a meghallgatása után úgy érzem, ezek a szimfóniák megérdemlik, hogy egyenként írjak róluk, s nem szeretném, ha a nyolc kis írás (meg talán még egy-kettő a hegedűversenyről, illetve a vonósnégyesekről) szanaszét szóródna pl. a Mit hallgatok most témában.

Ha Hartmann neve egyáltalán felbukkan magyar nyelvű zenetörténet könyvekben, többnyire rendkívüli politikai hozzáállását, történelmi szerepét értékelik. Kamaszkorára esett a Bajor Tanácsköztársaság kísérlete, s az eszmékkel rokonszenvező Hartmann mindhalálig megmaradt valamiféle idealista szocialistának. Kommunista soha nem volt, ennek jelét adta többek közt akkor is, amikor 1950-ben határozottan visszautasította a meghívást, hogy települjön át az NDK-ba.

Zeneszerzői pályájának kezdete a hitleri hatalom tombolásának idejére esett, s ő volt az a - talán egyetlen - jelentős zeneszerző, aki mindvégig Németországban maradt, de egy pillanatnyi kétséget sem hagyott afelől, hogy utálja a nemzetiszocializmust. Az eredmény nem maradt el: műveit nem játszották, mindmáig leghíresebb alkotását a Concerto funebre című hegedűversenyt Svájcban mutatták be 1940-ben. Talán azt is érdemes megjegyezni, hogy a náci párthoz kötődött karmesterek (Karajan, Böhm, Krauss) a háború után se tűztek műsorra Hartmann műveket.

De ezzel szeretném a politikai hovatartozás boncolgatását befejezni, a továbbiakban kizárólag a zenére koncentrálok, hiszen zeneszerzők értékét lényegében csak a létrehozott művek adják.

Ami még fontos zenei vonatkozás: a háború befejezése után Hartmann nagy szerepet vállalt a német zenei élet újraélesztésében. Ő alapította és vezette korai haláláig a Musica Viva koncert-sorozatot, amelyen olyan szerzőket ismertetett meg a közönséggel, mint Nono, Dallapiccola, Berio, vagy éppen Messiaen.

A nyolc szimfóniát a Challenge Classics 3 lemezt tartalmazó dobozából ismerem, annak alapján kísérlem meg röviden visszaidézni a hallottakat. Az SACD felvételek amszterdami Concertgebouw hangversenytermében 2012-13-ban tartott sorozat idején készültek, hat szimfónia élőben, a koncerten került rögzítésre, két esetben a hilversumi stúdióban vették fel a zenét. A közreműködő együttes a Holland Rádió Zenekara, a karmesterek előadásonként változtak.

Sajnálatosan gyenge a lemezekhez mellékelt kísérőszöveg, nem gondolom, hogy egy kevéssé ismert szerző esetében elegendő összesen négy és fél oldal ismertetés - az egyes szimfóniák önálló elemzése nélkül.
Johann Sebastian Bach   2014. 10. 08. 11:50   Zeneszerzők
Fmr barátunk hívta fel a figyelmemet a BBC Magazin cikkére, amelyben C. Burton-Hill amellett érvel, hogy Bach a legnagyobb:

http://www.bbc.co...equal-bach

Szerencsére ama megjegyzése, miszerint "This is not to say that JS Bach is everybody's favourite composer - of course not" kissé tompítja az olyan kitételek élét, mint pl.: "Even Mozart or Beethoven wouldn't cut it. And as for other giants of the musical canon, Monteverdi, Brahms, Schubert, Mendelssohn, Wagner, Mahler, Shostakovich, Bartok: forget it".
Karmesterek   2014. 01. 21. 14:40   Általános eszmecsere
Abbado halála nyomán írta be 2Gigi az alábbi megjegyzést:

"Ő azon RITKA karmesterek közé tartozott, aki egyenrangú partnernek tekintette a zenészeket!"

Úgy tudom, Carlo Maria Giulini volt hasonló mentalitású: a próbákon "Kedves Barátaim"-nak szólította a zenészeket...
Koncertekről - röviden   2013. 06. 04. 08:16   Általános eszmecsere
Tegnap este a Hubay Teremben egy majdnem teljesen Mozart-esten vehetett részt a közönség. Botos Veronika, Dallos Erika és Tuska Zoltán közreműködtek Hummel Esz-dúr brácsaszonátája, Mozart B-dúr hegedűszonátája, B-dúr hegedű-brácsaszonátája és a Kegelstatt trió előadásában. Az előadói stílus ugyan távol állt az általam igen kedvelt historikus gyakorlattól, mégis nagyon élvezetes volt, amiben jelentős szerepet játszott az előadók jó hangulata is. A művek előtt információkat kaptunk Hummelről és Mozartról is, többek között a leveleiből vagy más által róla írt levelekből való részletek felolvasásával (többnyire a mai, modern Mozart-képnek megfelelően), én úgy gondolom, ezt lehetett volna rövidebbre venni vagy pedig konkrétan a művek ismertetésével felcserélni.
Hummel szonátája hangzott fel először, ami egyáltalán nem volt rossz, de azért a következő érett kori Mozart-hegedűszonáta azért jelentős kontrasztot jelentett.
Operaelőadásokról - röviden   2013. 04. 20. 11:59   Általános eszmecsere
Elmentünk megnézni a régi-új Erkel Színházat. Az épülettel nem sok történt, a falak, burkolatok a régiek - és kellően porosak. Csak a mellékhelyiségeket varázsolták újjá (minőségben; mennyiségben nem, szép hosszú sorok álltak a szünetekben).

Verdi: Aida

A nagyon népszerű mű mindössze négy előadást kapott a szezonban, mi az elsőn voltunk.

2013. április 18.
Karmester: Dénes István
A király: Berczelly István
Amneris : Komlósi Ildikó
Aida: Sümegi Eszter
Radames: Fekete Attila
Amonasro: Fokanov Anatolij

Igazán nem lehet panasz a szereposztásra, igazi "első vonal". És ami nagyon örvendetes: csordulásig telt nézőtér. A rendezés teljesen hagyományos, a XIX. század elképzelésének megfelelő jelmezekkel, talán helyenként feleslegesen beszűkített játéktérrel.

Fekete Attila hatalmas hanggal énekel, engem kissé fárasztott az úgyszólván állandó "bömbölés", ha meg néha lement piano-ba, bizonytalanná vált. Első kettősükben alig lehetett hallani mellette Komlósi Ildikót, aki viszont nagyon szépen, átéléssel, értelmezve énekelte a szerepet!

Sümegi Eszter Aidája is igazi remeklés volt, talán az este legszebb produkciója. Nekem Fokanov is tetszett, Berczelly István pedig egyszerűen elképesztő, hogy mire képes 74 (!) évesen.

A közönség (teljesen jogosan) nagy szeretettel fogadta a produkciót, percekig zúgott a vastaps.
Közelgő hangversenyek   2012. 10. 03. 08:32   Általános eszmecsere
Arra gondoltam, jó lenne egy téma, ahol (elsősorban különleges, máshol kevéssé reklámozott) koncertekre hívhatnánk fel egymás figyelmét.


Elsőként szeretném felhívni a figyelmeteket egy novemberi koncertre:

2012.november 9. péntek 19:00
Csalog Gábor és a Concerto Budapest közös sorozata

BEETHOVEN - USZTVOLSZKAJA

Usztvolszkaja: 5.szimfónia: AMEN

Beethoven: A távoli kedveshez, op.98

Usztvolszkaja: "Benedictus, qui venit" Composition No.3

Beethoven: c-moll szonáta op. 111
Kategória: ConcertoStudio


Nagy esemény, hogy Magyarországon Usztvolszkaja (1919-2006) műveket játszanak. Ez a leningrádi (majd szentpétervári) magányában visszavonultan élő hölgy minimális effektusokkal elképesztő hatásokat ért el. Hangszer-összeállításai is meglepőek.

Az 5. szimfóniában egy basszus-hang recitálja (inkább mondja, mint énekli) az ó-orosz Miatyánk szövegét, a kíséret: egy-egy hegedű, oboa, trombita és tuba, valamint ütőhangszerek. A nagyon hatásos mű kb. 12-13 perc (igazán jó "vicc" szimfóniának nevezni).

A Composition No. 3 előadói apparátusa: zongora, 4 fuvola és 4 fagott. Az előadási ideje 7-8 perc.
Orosz irodalom   2012. 09. 13. 13:40   Egyéb művészet és kultúra
#2:

Igen, a Daniel Stein pompás regény. De talán érdemes elolvasni a valós "mintakép" Oswald Rufeisen történetét is:

http://www.jewish...80598.html